[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Róm�banr�szt vett egy mq
kedvelQ
elQ
ad�son, melyet az osztr�k-magyar nagyk�vet feles�ge, Apponyi grófn� Seribe egydarabj�val rendezett.Azut�n elm�lt cs�ndesen a Chateau-briand �s k�z� �kelQ
d�tt f�lre�rt�s is; 1825-tQ
l fogva egy szellQ
sem zavarta meg gy�ng�d �s meleg bar�ts�gukat.Juliettenekm�r feh�r haja volt.1826-tól sq
rq
n �rik sorscsap�sok, amelyek-tQ
l a vall�sos miszticizmusban keresett vigasztal�st.Egym�sut�n halnak el atyja, f�rje �s bar�tainak egyik legnemesebbje,Mathieu de Montmorency, akit a mis�n �rt utói a sz�vsz�l-hq
d�s.Chateaubriand r�szt vett Juliette b�nat�ban �smemoire-jaiban sz�p sorokat szentelt Mathieu eml�k�nek.A hal�leset azonban k�l�n�sen Adrien de Montmorencyts�jtotta le.�Sz�vem egy�ltal�ban nem kem�nyedett meg 156�rta R�camier asszonynak  de csal�di �rz�seimben mostoly gyakran �rtek csap�sok, hogy m�lt�n hasonl�thatommagamat az �reg katon�hoz, aki hozz�szokott, hogy a csata-t�ren halottaktól legyen k�r�lv�ve�.Az Abbay ezut�n is l�tott v�gabb napokat �s ujabbhódolókat.Sokszor elj�tt Lamartine, akit Chateaubriandnagy �lmodozónak nevezett, M�rim�e Prosper, aki olykorszatirikus megjegyz�sekkel illette ezt a v�laszt�kos szalont,Saint-Beuve, akinek finom elm�je �t�ls�gos fontoss�gothelyezett csek�ly k�l�nbs�gekre �s szubstancia helyett ink�bb�rnyalatok ut�n kapkodott�.1831-ben Abrant�s hercegnQ
egy este egy alacsony, k�z�ns�ges arc� fiatalembert vezetettbe, akinek a neve az irodalomban m�r hires volt s akinek�l�nk, vid�m arckifejez�se Rabelaisra eml�keztetett.Ez voltHonor� Balzac.Itt olvasta f�l Quinet Prom�theusz�nakharmadik r�sz�t; errQ
l a f�lolvas�s�ról �gy �rt: Jobbról egykereveten fek�dt Mme R�camier, m�g mindig csinos �s b�jos,de m�r csak suttogni tud.A k�lyh�n�l t�maszkodott Chateau-briand, egy m�sik, nem kev�sb� nagyszerq
rom.�rdekes volthallgatni a hanyatló nagy �rót, aki bQ
besz�dq
�s Q
szinte �sm�g mindig telve volt komolys�ggal �s �les �sszel.Besz�deegy t�rt�nelmi ihlet, amely a r�gi Róma �s a Campagnaromjaiból sz�llt fel�je, ahov�  t�rsalg�s k�zben  k�pzelQ
-tehets�ge mintegy visszahelyezte Q
t.De mily f�jdalmasanmegható az is, amint a hatvann�gy �ves matróna olyanb�szke szem�remmel reg�l egy hossz� �s mozgalmas �letetberagyogó ifj�s�g napjairól �s egy n�met kir�lyfi f�ns�ges�s romantikus szerelm�rQ
l.M�r r�gebben �rezte R�camier asszony szemeinek foly-tonos gy�ng�l�s�t.Annyi megprób�ltat�s ut�n a negyvenes�vek k�zep�n meg�rte, hogy l�tók�pess�g�t teljesen elvesz-tette s hogy k�zvetlen bar�ti k�rnyezet�bQ
l 1847-ben Ballanche1848.j�lius 4-�n pedig Chateaubriand hunyt el.Jelen volt,mikor a Kereszt�nys�g Szellem�nek halhatatlan k�ltQ
je meg-halt, de mar nem l�tta Q
t kiszenvedni.Hogy az im�ds�gelhallgatott, az jelentette a m�r szint�n �sszet�rt asszonynak,hogy mindennek v�ge van.P
most  �rja Ampere Barante-hoz  nagyon kimer�lt s csak azzal foglalkozik, ami annakaz eml�k�re bir jelentQ
s�ggel, aki m�r nincs t�bb�.�jbólfelolvastatja leveleit �s eg�sz nap memoirja-iba temetkezik.157Chateaubriand hal�l�t nem eg�szen egy �vvel �lte t�l ez adicsQ
asszony, mert 1849 m�jus 11-�n, alkalmasint koler�banelhalt.Saint-Beuve szavaival vesz�nk b�cs�t tQ
le.A nyil-v�noss�g fórum�n szereplQ
f�rfi�t mindig lehet bizonyoskem�nys�ggel meg�t�ln�nk, ak�r �lQ
, ak�r halott.Egy nQ
azonban, aki term�szetes tulajdons�gain�l fogva mindig nQ
maradt, mindig bizonyos nemes k�m�letet parancsoló kor-t�rsunk is.LORD BEACONSFIELD.OISSIER Gaston mondja Ciceróról �rt jeles mq
v�ben, hogyh�rom ok szokta k�pezni az ember politikai meggyQ
zQ
-d�s�t: sz�let�se, egy�ni gondolkod�sa �s v�rm�rs�klete.BA p�rtk�pzQ
d�sek leghatalmasabb kiindulópontja azonbank�ts�gk�v�l az �rdek, illetQ
leg az a hajlam, melyet az embermajdnem akarata ellen�re is tapasztal, hogy a legelQ
ny�sebbp�rtot a legigazs�gosabbnak is tartsa �s �rzelmeit azon viszo-nyokkal egyeztesse, melyek ut�n �h�tozik [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Tematy