[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Rómbanrszt vett egy mqkedvelQ elQadson, melyet az osztrk-magyar nagykvet felesge, Apponyi grófn Seribe egydarabjval rendezett.Azutn elmlt csndesen a Chateau-briand s kz kelQdtt flrerts is; 1825-tQl fogva egy szellQsem zavarta meg gyngd s meleg bartsgukat.Juliettenekmr fehr haja volt.1826-tól sqrqn rik sorscsapsok, amelyek-tQl a vallsos miszticizmusban keresett vigasztalst.Egymsutn halnak el atyja, frje s bartainak egyik legnemesebbje,Mathieu de Montmorency, akit a misn rt utói a szvszl-hqds.Chateaubriand rszt vett Juliette bnatban smemoire-jaiban szp sorokat szentelt Mathieu emlknek.A halleset azonban klnsen Adrien de Montmorencytsjtotta le.Szvem egyltalban nem kemnyedett meg  156rta Rcamier asszonynak  de csaldi rzseimben mostoly gyakran rtek csapsok, hogy mltn hasonlthatommagamat az reg katonhoz, aki hozzszokott, hogy a csata-tren halottaktól legyen krlvve.Az Abbay ezutn is ltott vgabb napokat s ujabbhódolókat.Sokszor eljtt Lamartine, akit Chateaubriandnagy lmodozónak nevezett, Mrime Prosper, aki olykorszatirikus megjegyzsekkel illette ezt a vlasztkos szalont,Saint-Beuve, akinek finom elmje tlsgos fontossgothelyezett csekly klnbsgekre s szubstancia helyett inkbbrnyalatok utn kapkodott.1831-ben Abrants hercegnQegy este egy alacsony, kznsges arc fiatalembert vezetettbe, akinek a neve az irodalomban mr hires volt s akineklnk, vidm arckifejezse Rabelaisra emlkeztetett.Ez voltHonor Balzac.Itt olvasta fl Quinet Promtheusznakharmadik rszt; errQl a flolvassról gy rt: Jobbról egykereveten fekdt Mme Rcamier, mg mindig csinos s bjos,de mr csak suttogni tud.A klyhnl tmaszkodott Chateau-briand, egy msik, nem kevsb nagyszerq rom.rdekes volthallgatni a hanyatló nagy rót, aki bQbeszdq s Qszinte smg mindig telve volt komolysggal s les sszel.Beszdeegy trtnelmi ihlet, amely a rgi Róma s a Campagnaromjaiból szllt felje, ahov  trsalgs kzben  kpzelQ-tehetsge mintegy visszahelyezte Qt.De mily fjdalmasanmegható az is, amint a hatvanngy ves matróna olyanbszke szemremmel regl egy hossz s mozgalmas letetberagyogó ifjsg napjairól s egy nmet kirlyfi fnsgess romantikus szerelmrQl.Mr rgebben rezte Rcamier asszony szemeinek foly-tonos gynglst.Annyi megpróbltats utn a negyvenesvek kzepn megrte, hogy ltókpessgt teljesen elvesz-tette s hogy kzvetlen barti krnyezetbQl 1847-ben Ballanche1848.jlius 4-n pedig Chateaubriand hunyt el.Jelen volt,mikor a Keresztnysg Szellemnek halhatatlan kltQje meg-halt, de mar nem ltta Qt kiszenvedni.Hogy az imdsgelhallgatott, az jelentette a mr szintn sszetrt asszonynak,hogy mindennek vge van.P most  rja Ampere Barante-hoz  nagyon kimerlt s csak azzal foglalkozik, ami annakaz emlkre bir jelentQsggel, aki mr nincs tbb.jbólfelolvastatja leveleit s egsz nap memoirja-iba temetkezik. 157Chateaubriand hallt nem egszen egy vvel lte tl ez adicsQ asszony, mert 1849 mjus 11-n, alkalmasint kolerbanelhalt.Saint-Beuve szavaival vesznk bcst tQle.A nyil-vnossg fórumn szereplQ frfit mindig lehet bizonyoskemnysggel megtlnnk, akr lQ, akr halott.Egy nQazonban, aki termszetes tulajdonsgainl fogva mindig nQmaradt, mindig bizonyos nemes kmletet parancsoló kor-trsunk is. LORD BEACONSFIELD.OISSIER Gaston mondja Ciceróról rt jeles mqvben, hogyhrom ok szokta kpezni az ember politikai meggyQzQ-dst: szletse, egyni gondolkodsa s vrmrsklete.BA prtkpzQdsek leghatalmasabb kiindulópontja azonbanktsgkvl az rdek, illetQleg az a hajlam, melyet az embermajdnem akarata ellenre is tapasztal, hogy a legelQnysebbprtot a legigazsgosabbnak is tartsa s rzelmeit azon viszo-nyokkal egyeztesse, melyek utn htozik [ Pobierz całość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • blondiii.htw.pl