[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Én vagyok a lány, aki tudja.Az egyetlen ember, akiben Gyom megbízik.Én vagyok az, akit szeret.Apám gyanít valamit, ahogy Gyom is észrevette, de még a legvadabb álmaiban sem tudnákitalálni, mi is Gyom valódi képessége.És nem csak ennyit sejt.Ma reggel, ahogy a konyhábanmosogatok, Apám belép, és bejelenti: Jessamine, jó esély van arra, hogy vissza kell mennem Londonba. Mikor? Hamarosan.Lehet, hogy pár napig távol leszek.Nem mondhatok többet arról, hogy mi végremegyek, de mivel elQfordulhat, hogy hirtelen kell távoznom, nem akartam, hogy aggódj. Minden rendben, Apám  mondom, talán egy kicsit túl vidáman is. Ha tudom, hogy jólvagyok, akkor megleszek. Én is így gondoltam. Megköszörüli a torkát. Nem akarlak kompromittáló helyzetbenhagyni.Remélem, nem meggondolatlanság itt hagyni téged és Gyomot egyedül.Mindkettenfiatalok vagytok, és, nos, úgy tqnik, eléggé megkedveltétek egymást.Nem tudom, mit mondjak.A kelleténél nagyobb figyelemmel csavarom ki a törlQt, mintha ezlenne az elképzelhetQ legérdekesebb feladat. Szereted Qt?Az, hogy elpirulok, megadja a választ Apámnak. Értem. Összeráncolja a szemöldökét, de a haragja nem rám irányul. Meglep a dolog, habárnem kellene.Ha soha nem gondoltam bele, hogy egy nap majd felnQsz, szerelmes leszel, esetlegférjhez mész és elköltözöl Hulne-ból, akkor ez csak az én képzeletem korlátoltságát mutatja.Talánazért nem gondoltam erre soha, mert magam olyan sokáig éltem agglegényként édesanyád halálaóta& Mégis, hogyan felejthettem el, milyen volt fiatalnak és szerelmesnek lenni?Lerázza magáról a merengést, és visszatér a szokásos határozott hangja. Ne felejtsd el: ez az én otthonom, és Gyom a vendégünk.A távollétemben te vagy a házigazda.Ebben a szellemben viselkedj vele.Ami a szerelmet illeti  légy erényes, és használd azítélQképességet, amit Isten adott neked.Még alig vagy több, mint& Apám, elég. Hirtelen elfordulok a mosogatótól.A kezemrQl szappanos víz csöpög a padlóra. Megfogadom a szavaidat.De már régen nem vagyok gyerek.Arra számítok, hogy dühbe gurul a szavaim hallatán, de már nem érdekel.Lehet, hogy ezt Q ismegérzi. Elnézésedet kérem, Jessamine  mondja lehajtott fejjel. Teljesen igazad van.Lehet, hogy énnem gondolok rád felnQttként, de gyerek már biztosan nem vagy.Félresöpri az arcomba lógó hajtincseket. Valójában  teszi hozzá halkan  ebben a fényben nagyon hasonlítasz édesanyádra.Remélem,hogy az erényességednek hosszabb és egészségesebb élet lesz a jutalma, mint az övé volt.Délután a gyógynövényágyásban dolgozok, kiegyelem a gyenge magoncokat, a többit pedigvisszacsipkedem, aztán takarónak friss réteg rothadt szalmát terítek a földre.KésQbb Gyom és énszokásos sétánkra indulunk.Az elmém lassan megtelik mesékkel az Qsi erdQkrQl, olyan mesékkel,amelyeket maguk a növények is legendáknak hívnak.Mintha egy fátylat lebbentettek volna fel aszemem elQl, és a világról, amelyben tizenhat évig éltem, kiderült volna, hogy voltaképpen teljesenmás, sokkal csodálatosabb, mint amilyennek valaha is képzeltem.Amikor visszaérünk a kunyhóba, Apám már elment: nincs ott a csizmája, kabátja, orvosi táskája,62 semmi.Biztosan megkapta az üzenetet, amit várt, és elindult Londonba.Apámnak is joga van a titkaihoz, mondom magamban, miközben még mindig szédelgek asétától.Belegondolva, ez így igazságos.Egyedül vagyunk Gyommal.Természetesen már sokszor voltunk egyedül korábban is, de most,hogy Apám elment, talán napokra, közös magányunk megváltozott.Emelkedettnek érzQdik,várakozással teli, majdhogynem ünnepélyes.Olyan, mint felnQtteket játszani, gondolom.Képzeld el,ha ez a ház a miénk lenne, csak az enyém és Gyomé&Vacsorát készítek kettQnknek, tavaszi bárányragut krumplival és friss zöldségekkel.Amikorelkészül az étel, megterítem az asztalt és gyertyát gyújtok.A teát már készen találom a konyhában;megmelegítem és gondosan kiválasztott csészékbe töltöm.Örömmel látom, hogy Gyom csak úgy habzsolja az ételt.Vacsora közben szokás szerintbeszélgetünk, de az étkezés végeztével leül a társalgás.Olyan más most, hogy csak ketten vagyunk.Látom, hogy ezt Q is érzi.Csodálatos ez a magány: vajon melyikünk fogja elsQként megemlíteni?Iszogatjuk a teánkat.A csendben mintha a többi érzékszervem kiélezQdne.A gyertyalángtekergQzik és ugrál.A szalvéta az ölemben kellemes tapintású.KintrQl hallom a tücskök izgatottciripelését és a denevérszárnyak csattogását, ahogy ide-oda repkednek az ablak alatt.Észreveszem, hogy a vödör, amelyet egykor a nadragulyamagok áztatására használtam, most azegyik sarokban áll, kavicsokkal tele.Apám biztosan azért gyqjtötte Qket, hogy belegereblyézze azegyik ösvénybe. Kíváncsi volnék, miért hívják a nadragulyát belladonnának?  kérdezem lustán.  Szépségeshölgy. Furcsa név ez egy növénynek. Azt mondják, azért, mert a nQket még szebbé tette.Felhorkanok. Hogyan? Ez nevetséges. Lehet, de vannak, akik ezt hiszik.Megkeverem a teámat a félig üres csészében [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • blondiii.htw.pl
  •